[világvégi, egy éve üresen álló kölcsönnyaralóban nyomulunk]

-Sziviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! SZIVÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!

-Igen, jövök már, úristen, mi történt?

-Légyszi vadászd le ezt az óriási lódarázst, itt kering körülöttem!

-Jó, de várjál, hol a pohár?

-Nemtom, de hozd már mert ha ez megcsíp, én fölfordulok!

-Na jó, de hol keressem? Hol használtuk legutóbb?

-Hát szerintem fönt a szobában, ahol azt a combos poloskát fogtuk meg éjjel.

-Neeem, szerintem a pince előtt van, ahol a háromezerlábút fogtuk meg.

-Dehogy, a konyhában hagytuk a hűtő előtt, ahol a tarantulát elkaptad.

-Hát ott tuti nem, mert őt partvissal kaptam el...Na várj, asszem tudom hol van.

[kisvártatva megjelenik a pohárral]

-Na meg is van, hol az alany??

-Leszállt oda arra az erjedő fügére. Na és hol volt végül a pohár?

-A fürdőben, ahol a tenyérnyi lepkét foguk meg!

[elkapja a darazsat]

-Basszus ennek olyan hangja van, ahogy a pohárban zümmög, mint egy helikopternek...

-Az hagyján, de olyan ereje hozzá, hogy érzem, ahogy rángatja a kezemet...

-Akkor esetleg eltávolítanád végre?

-Jó, viszem már.

-De nem is viszed, hanem engem stírölsz!

-Jó hát erről aztán nem én tehetek. Könnyebb lenne, ha legalább valamelyik oldaladról úgy néznél ki, mint egy varacskos disznó.