-Hogy az a kibaszott kurva anyja ennek a geci szekrényajtónak...hogy miért nincs ez soha elhúzva! -Úúú, az én kis tűzrőlpattant ferencvárosi galambom! Mi a probléma? -Az, hogy az én kibebaszottul rendetlen óbudai pasim már megint nem húzta el azt a keresztbekúrt szekrényajtót, és már megint…

[arra ébredek, hogy a tükör előtt áll, és elégedett arccal a testét nézegeti] -Hm, mióta pandémia van, egy csomót fogytam. -Igen, már alig van pocakod. -Ehhe. Hamarosan nem csak az agyam lesz kockás!

[összevesztünk azon, hogy nekiállt egy karvastagságú tormát megpucolni és lereszelni a legnagyobb konyhai káosz közepette, ezzel felborítva A RENDSZERT; én kimentem hajat mosni, hogy kicsit elkülönüljünk; végeztem, visszajöttem, még mindig a tormát reszeli, az arca vörös, ömlik a könny a…

-Szivi. -Igen. -Szeretném ismertetni veled a tervemet.  -Hallgatlak. -De első hallásra talán egy picit kontraproduktívnak tűnik majd... -Na jó, halljuk. Mire vonatkozik a terv? -Hát tudod, hogy fogynom kéne... -Ehh, te így vagy gyönyörű, ahogy vagy! -Jó, hagyjuk ezt most. Szóval fogynom…

[állunk neki melegíteni a rendelt kaját, ő elkezdi kibontani a dobozból] -Bébi, vigyázz, azt még nem fertőtlenítettük. -Jó, nyugi, semmi gond, majd én megcsinálom. [miközben nyitja, az egyik doboz fedelének egy darabkáját beleejti a már fedetlen kajába, én felsikítok] -Semmi pánik,…