[híreket olvasgatunk]
-Szivi, képzeld, most olvasom, hogy az alligátorok immunisak a kígyóméregre! Van valami a vérükben, ami semlegesíti.
-Igen, és elképesztő immunrendszerük van, gyakorlatilag semmi nem képes őket megfertőzni, mert ugye ott élnek abban a koszos vízben, és tulajdonképpen víz alatt rothasztott állati tetemekkel táplálkoznak, és hát hozzászoktak, és...
[elkezdem bepakolni a mosogatógépet]
-Bocs szivi, de nálad van valami mosogatnivaló?
-Nincs.
-De, ott látom a kulacsodat.
-De nem.
-De szivi, ott van a polcon...
-Jó de azt még nem kell elmosogatni.
-De.
[magához öleli a kulacsot, mint egy kisbabát)
-Nem adom!
-De szivi, egy hete abból iszol...
-Jó, de a fantásüvegemet is kidobtad...
-Bébi, még a nyaralás előtt bontottuk fel azt a fantát, vagy egy hónapja használtad már mosogatás nélkül...
[még mindig szorosan átölelve tartja a kulacsot]
-Igen, de mielőtt megismerkedtünk, akár fél évig is használtam egyet!
-De jó! Csoda, hogy nem haltál bele valami leprába...mondjuk, így legalább megedződtél, mint az alligátorok.
-Ehhe. Nagyon vicces vagy. De a kulacsot NEM ADOM!
-Jó, már úgyis megtelt az én drágaságom.
-Cica...
-Akit úgy imádok, mert tökéletesen elmosogat helyettem!
-Cica...
-És ő lehetővé teszi nekem a nyugodt, baktériummentes étkezést!
-Cica, ne froclizz. Nem imádhatsz így egy tárgyat. A mosogatógép nem egy ember.
-Mondod te, aki percek óta úgy tartod a kolerás kulacsodat, mint egy újszülöttet...pedig csak el akarjuk mosogatni, én, és az én drágám!
-Cica, ne nevezd már drágádnak! Nem egy ember!
-Mondod te, aki 0/24-ben ÉRZŐ robotokról meg szomorú űrlényekről szóló filmeket nézetsz velem!!!
-Cica, nyugodjunk meg. Csak arra kérlek, hogy ne nevezd a mosogatógépet drágádnak, mert ez nekem rosszul esik.
-Én meg csak arra, hogy ne tenyéssz biológiai fegyvereket a kulacsodban!
-Jó, odaadom, de akkor ne nevezd drágádnak. Olyan érzetet kelt, mintha szerelmes lennél belé!
-Hát...azt azért nem. De ha lehetne, valószínűleg szexelnék vele.
